Erős, fejlett főgyökere van. A szára lehet ritkán, vagy sűrűn szőrözött. Levelei 5-10 cm-es levélnyélen ülnek, többszörösen tagolt levéllemezei gyengén vagy erőteljesebben szeldeltek. A levél színe a zöldtől az ezüstös zöldig változik, felületét viaszréteg borítja. Kicsi virágai zöldessárgák, s itt is három típus található, hím, hímnős és nő virágok. A termés alakja igen változatos, a megnyúlt gömbtől a megnyúlt hengeres formákig változhat. A termés tömege akár 20 kg is lehet. A héj színe változatos, zöldes-fehértől a majdnem feketéig terjed, felülete lehet sima vagy barázdált, rajzolata pedig márványozott, vagy csíkozott. A héj 1-2 cm vastag, a hús színe világostól a sötét pirosig terjed.
A Kalahári-sivatagból eredeztetik, ám az első feljegyzéseket Egyiptom történelmében olvashatjuk. A hazai szezon általában június közepétől októberig tart. A görögdinnye a téli időszakban Dél-Amerikából érkezik Európába, április környékén egyiptomi, május közepétől pedig dél-európai gyümölcsök kerülnek forgalomba.
Sok béta-karotint, C-vitamint, káliumot, pektint, zeaxantint tartalmaz. Magas likopin tartalmú, antioxidáns hatású gyümölcs.
Immunerősítő hatása kimagasló. Csökkenti a magas vérnyomás kialakulását, a stroke és a szívinfarktus kockázatát, illetve a koleszterin szintet.A zeaxantin a szem ideghártyájának az alkotóeleme, ezáltal védi a szemet az ultraibolya sugaraktól. Kutatások szerint a sok likopint fogyasztók körében kevesebb a rákos megbetegedés, ezen belül is a prosztatarák kockázata.
Amerikai kutatók szerint viagrához hasonló hatása van a görögdinnyének, miszerint, ellazítja az ereket, segíti a vérkeringést. Bár a görögdinnye nem szerv specifikus, az egész testre, keringésre jótékony hatással van.
A görögdinnye elnevezés nem a görögök miatt jött létre, hanem azért mert a dinnye mindig elgördült, elgurult.
