római saláta

Lactuca sativa var. longifolia

Fészkesvirágzatúak (Asteraceae)

Általános leírás

Levelei függőleges állásúak, világos zöld színűek és hosszúkásak, ropogósak, frissek. Utóbbi tulajdonságait a leveleken található erős bordázottságának köszönheti. A bordázott rész kissé kesernyés, a zsenge levélvég íze a dióra emlékeztet. A római saláta kellően megtisztítva hűvös és száraz helyen akár egy hétig is eltartható. A többi salátaféléhez hasonlóan sokoldalúan felhasználható, de leginkább a Cézár saláta alapanyagaként ismert.  A leforrázott leveleknek a spárgára emlékeztető ízük van. A cézár saláta fő összetevője.

Származási hely, elérhetőségi időszak

Származását tekintve sok régi kultúrában találunk rá utalást, Kínából, Egyiptomból, Görögországból. Általános, ma is használt elnevezését (római) mégis a római történelemből származtatjuk, bár ekkor még kappadókiai salátaként volt ismert. Ősalakja Dél–Európától egészen Szibériáig előfordul. Leginkább a mediterrán régióban termesztik, de hazai termelése is egyre inkább elterjedőben van. Egész évben elérhető, kedvelt salátaféleség. 

Vitamin és ásványi anyag tartalom

Nagy mennyiségben tartalmaz A, B1, B2, B3, B6 és C vitamint, káliumot, folsavat, mangánt, krómot.

Élettani hatások

Csökkenti a koleszterin szintjét, segíti a vér áramlását. Serkenti az epe termelését, csökkenti a vérnyomást, megelőzi a csontritkulást.

Tudta-e?

1309-ben V. Kelemen pápa  áthelyeztette a pápai kúriát Avignonba, ahol a palota kertjében  termelték az avignoni, majd később római saláta néven ismertté vált  salátafajtát. Elnevezésének eredete ide vezethető vissza.

#